Ha mégis megvalósulna a romániai Verespatakon az aranykitermeléssel kapcsolatos projekt, ki kell zárni a környezetszennyezés minden lehetőségét - hangoztatta pénteken Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter az érchegységi faluban, ahol román kollégájának társaságában tájékozódó látogatást tett a még be nem indult vállalkozás helyszínén. Persányi és kísérete Speranta Maria Ianculescu román környezetvédelmi miniszterrel együtt kereste fel azt a körzetet, ahol a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai-román cég készül ciántechnológiás eljárással aranyat kitermelni. A társaság még nem kezdte el a munkát, de ennek terve komoly környezetvédelmi aggodalmakat kelt Magyarországon. Ezek felmérésére érkezett Verespatakra pénteken a magyar miniszter, aki a sajtónak elmondta: bár az RMGC még nem nyújtott be a román hatóságoknak környezeti hatástanulmányt, amely alapján engedélyezhetnék számára a kitermelést, ha mégis megtenné, akkor ki kell zárni a környezetszennyezés minden kockázatát. Persányi figyelmeztetett: az esetleges szennyezőanyag román területen 400 kilométeren keresztül "utazna" a patakokon és a folyókon, ott is óriási károkat okozva, és csak azután érné el a magyar határt. A közös veszély elhárítása érdekében tehát szükség van arra, hogy a két minisztérium eddigi jó kapcsolatait felhasználva a lehető legjobb megoldást találja meg - mondta Persányi, utalva a négy évvel ezelőtti nagybányai ciánszennyeződésre, amely akkor megmérgezte a Tisza vizét. Az akkori katasztrófa tapasztalatai indokolják a mostani magyar óvatosságot - hangsúlyozta. A magyar miniszter emlékeztetett: az RMGC által is tervezett ciántechnológiás eljárást a világ számos pontján alkalmazzák. A cég eredetileg benyújtott, később visszavont környezeti hatástanulmányában azonban olyan ciántalanítási technológiáról lehetett olvasni, amelynek hatásfoka nem elégséges a műszaki biztonság szempontjából. Joggal merül fel a kérdés - tette hozzá -, hogy ha baleset történik, milyen vészmegoldások, például milyen vésztározók állnak majd rendelkezésre. Speranta Maria Ianculescu az újságíróknak leszögezte: jelenleg Verespatakon csak az állami bányavállalat dolgozik, egyetlen más cég nem folytat itt érckitermelést. A miniszterasszony ígéretet tett arra, hogy ha az RMGC bármikor benyújtaná a környezeti engedély kérelmet, azt a hatóságok a lehető legnagyobb alapossággal tanulmányozni fogják. Az RMGC 80 százalékos főrészvényese a kanadai Gabriel Resources Ltd., a Minvest román állami bányatársaság csaknem 20 százalékkal részesedik. Az RMGC Európa legnagyobb külszíni aranybányáját szeretné megnyitni 2007-ben Verespatak mellett. E helyen legalább 330 tonna aranyat és 1 300 tonna ezüstöt rejt a föld méhe. A kitermelést tizenhét évre tervezik, ez alatt a cég több mint 4 milliárd dolláros bevételre és több százmillió dolláros nyereségre számít. A projekt környezeti kockázataira több civil szervezet is felhívta a figyelmet. A vállalkozás ráadásul a helyi lakosság áttelepítését is szükségessé teszi, emiatt a verespatakiak megosztottak a kérdésben: van, aki az új munkahelyek teremtésének örül, van, aki viszont nem szeretne megválni régi lakhelyétől.