A miniszter emlékeztetett arra, hogy az első hazai állatvédelmi törvényt élénk társadalmi igény és a civil szervezetek aktív sürgetése nyomán, 1998 tavaszán sikerült elfogadtatni az Országgyűléssel. A jogszabály kidolgozásában – akkor, mint a fővárosi állatkert főigazgatója -Persányi maga is részt vett. Mint mondta, a következő négy évben „túl sok előrehaladás nem történt ezen a téren”, a jelenlegi kormány viszont néhány hónap alatt megoldotta azt, amit a természetvédők és állatbarátok már évek óta hiába követeltek: tavaly a Büntető Törvénykönyvbe iktatták az állatkínzás tilalmát. A miniszter rámutatott, hogy nemcsak az állatkínzás vált bűncselekménnyé a módosítás nyomán, hanem az orvvadászat is, valamint az, ha valaki otthon tartott állatát sorsára hagyja. Így remélhetőleg csökken majd a kóbor állatok száma az országban. A jog visszatartó erejének érvényesítéséhez persze meg kell teremteni a feltéteket is, köztük az állatok megfelelő, korszerű jelölési rendszerét, hogy tulajdonosaik azonosíthatóak legyenek - tette hozzá. Persányi Miklós hangsúlyozta, hogy az állatotthonok végezte fontos karitatív tevékenységet a világon mindenütt civil szervezetek vállalják magukra, az önkormányzatok közreműködésével. Ebben persze támogatásra szorulnak. Ezért is fontos, hogy a Nemzeti Civil Alapprogram keretében az idén minden eddiginél nagyobb arányú működési támogatást kapnak a civilek, köztük az állatvédő szervezetek, a zöldtárca pedig szemléletformáló munkájukhoz nyújt pályázati keretekből anyagi hozzájárulást.